A szoftvertesztelés típusai és módszerei
A fejlesztési folyamat elengedhetetlenül fontos része a szoftvertesztelés. Célja az applikáció működésének vizsgálata. Úgy érzed, nehezen igazodsz el a szoftvertesztelés típusai és módszerei között? Ebből a cikkből megismerheted a legfontosabb alapfogalmakat!
Mi a szoftvertesztelés és melyek az előnyei?
A szoftverfejlesztés során számos hiba keletkezhet. Ahhoz, hogy a használhatóságot, működésbiztonságot és egyéb megrendelői elvárásokat veszélyeztető hibákat javítani tudják, a fejlesztőknek először szükséges észlelni azokat. Itt jön képbe a szoftvertesztelés, amely során előre meghatározott körülmények között futtatnak teszteket, kiértékelik az eredményeket, majd azokról jelentéseket készítenek. A program üzembehelyezése előtt a szoftvertesztelésnek köszönhetően feltárják és javítják a hibákat. A szoftvertesztelés legfontosabb előnyei közé sorolhatjuk a következőket:
- Működésbiztonság növelése
- Magasabb gazdasági megtérülés
- Rendszerhibák kockázatának redukálása
- Specifikációknak való megfelelés
- Fokozott felhasználói elégedettség
- Hibák azonosítása a fejlesztési projekt korai szakaszában
- Karbantartási költségek csökkentése
A szoftvertesztelés módszerei
Sok szempont alapján kategorizálhatóak a szoftvertesztelés módszerei. Az egyik leggyakoribb klasszifikáció alapján az alábbi két csoportra bonthatóak a tesztelési módszerek.
Manuális szoftvertesztelés
A manuális ellenőrzés a szoftvertesztelés módszereinek másik nagy csoportja. Szemben az előző módszerrel, manuális szoftvertesztelés során egy szakértő “kézi” eszközökkel vizsgálja, hogy az előre meghatározott specifikációk és a szoftver között milyen eltérések találhatóak.
Fontos megjegyezni, hogy a manuális szoftvertesztelés és tesztautomatizálás egymást kiegészítő, gyakran együtt használt ellenőrzési módszerek.
Tesztautomatizálás
A tesztautomatizálás effektív szoftvertesztelési technika, amely során az ellenőrzési feladatokat automaták hajtják végre. Komplex projektek esetén előfordulhat, hogy nagy mennyiségű, ismétlődő tesztelési feladat van. A tesztautomatizálásnak köszönhetően akár több ezer munkaóra takarítható meg.
Black vs. white box tesztelés: mi a különbség?
Megkülönböztethetőek a szoftvertesztelés módszerei egyéb szempontok alapján is. A következőkben a fekete és fehér doboz tesztelés kategóriákat ismerheted meg.
Fehér doboz tesztelés (white box testing)
A fehér doboz tesztelés (white box testing) a program strukturális elemeit vizsgálja. Az ellenőrzést végző személy fejlesztői tudással rendelkezik és ismeri a program belső felépítését. A white box testing különösen fontos lehet a szoftverbiztonság növelése érdekében.
Fekete doboz tesztelés (black box testing)
A fekete doboz tesztelés (black box testing) során a szakértő az ellenőrzést a szoftver valós működése, használata során végzi el. Nem ismeri a program belső felépítését és a funkcionalitás, használhatóság, terhelhetőség vizsgálata a cél. Amennyiben a specifikációkhoz képest eltérés jelentkezik, a tesztelő hibát észlelt.
A szoftvertesztelés típusai
Gyakran a szoftvertesztelés típusai funkcionális vs. non-funkcionális felosztásban kerülnek bemutatásra. Ismerd meg a leggyakoribb alkategóriákat!
Funkcionális tesztelés
Egységtesztelés (unit testing)
Az egységtesztelést az alkalmazás legkisebb tesztelhető komponensén végzik a lehetséges hibák feltárása érdekében.
A Debreceni Egyetemi az alábbi módon határozza meg az egységtesztelést:
“Egy egységtesztelés tipikusan fejlesztői tesztelés: a tesztelendő programot fejlesztő programozó gyakorlatilag a programozási munkája szerves részeként készíti és futtatja az egységteszteket. Erre azért van szükség, hogy ő maga is meggyőződhessen arról, hogy amit leprogramozott, az valóban az elvárások szerint működik.”
Integrációs tesztelés (integration testing)
Az integrációs tesztelés lényege kettő vagy több modul vagy rendszer összekapcsolt működésének ellenőrzése. A vizsgálat célja a modulok közötti megfelelő kapcsolat elemzése a potenciális hibák azonosításához.
Rendszertesztelés (system testing)
A rendszertesztelés alkalmával a szoftver egészét vetik össze a specifikációkban meghatározottakkal. Akkor tekinthető sikeresnek a rendszertesztelés, ha a kritériumok mindegyikének eleget tesz az applikáció.
Elfogadási tesztelés (acceptance testing)
Az elfogadási tesztelés során a végfelhasználó ellenőrzi, hogy az alkalmazás az elvárásoknak az eredeti üzleti céloknak megfelelően működik-e. Az ún. UAT tesztekre minden esetben a fejlesztési projektek végén, az éles működést imitálva, lehetőleg annak működési feltételei mentén kerül sor.
Regressziós tesztelés (regression testing)
A regressziós teszt egy olyan vizsgálat, amely során azt próbáljuk megállapítani, hogy a korábban már működő szoftver funkciók a fejlesztési változtatások után is megfelelően működnek-e. Ez a szoftverfejlesztési folyamat egy kritikus része, amit érdemes minden jelentős változtatás vagy frissítés után elvégezni annak érdekében, hogy megbizonyosodjunk a rendszer stabilitásáról és megbízhatóságáról.
Non-funkcionális tesztelés (nem teljes lista)
Performancia tesztelés (performance testing)
A performancia tesztelés az applikáció teljesítményének vizsgálata. Ide sorolható a sebesség, a stabilitás, a megbízhatóság és a válaszidő ellenőrzése eltérő terhelési szintek mellett. Már a szoftverfejlesztés kezdeti szakaszában is hasznos lehet a performancia tesztelés a későbbi hibák preventálása érdekében.
Terheléses tesztelés (load testing)
A terheléses tesztelés célja a normális vagy annál magasabb erőforrás felhasználás melletti vizsgálódás. Segítségével azonosíthatóak azok a szűk keresztmetszetek, amelyek fokozott használat mellett ronthatják a szoftver elvárható működését.
Használhatósági tesztelés (usability testing)
A használhatósági tesztelés során a vizsgált applikáció felhasználói élményét (user experience, UX) elemzik. Célja azonosítani azokat a pontokat, amelyek csökkenthetik a felhasználói élményt. Ilyen lehet egy kontraintuitív kialakítású menüsor, nehezen olvasható instrukció vagy logikátlan felhasználói út.
Kompatibilitási tesztelés (compatibility testing)
A kompatibilitási tesztelés során azt ellenőrzik, hogy a program hogyan viselkedik egyéb operációs rendszeren, böngészőben vagy eszközön. A kompatibilitási tesztelés segít elkerülni a hibákat és problémákat, amelyek az eltérő környezetek miatt lehetnek jelen.
Akadálymentességi tesztelés (accessibility testing)
Kiemelten fontos cél szoftverfejlesztéskor, hogy a felhasználók széles csoportja számára legyen hozzáférhető a program. Az ellenőrzés során a akadálymentességi szabványoknak való megfelelést ellenőrzik. Ilyen lehet egy weboldalon a megfelelő “alt text” használata vagy a képernyőolvasókkal való kompatibilitás.
Biztonsági tesztelés (security testing)
A biztonsági tesztelés célja feltárni a program sebezhetőségeit a lehetséges behatolókkal szemben. Segít a megfelelő kiberbiztonság elérésében és a tárolt adatok védelmében.
Professzionális szoftvertesztelés
2016 óta foglalkozunk nagyvállalati informatikai fejlesztések támogatásával, tesztelésével és koordinációjával, valamint vállalati szintű tesztelési módszertanok kialakításával és üzleti folyamatok automatizációjával. Ennek keretében egyrészt megvalósítjuk a vállalati szintű tesztelési metódusok kialakítását, a kollégák fejlesztését, másrészt segítjük a szükséges tesztelési és ticketing eszközök kiválasztását és bevezetését. Emellett biztosítjuk a szükséges oktatások és bemutatók szervezését és lebonyolítását, a dokumentációk elkészítését, megvalósítva ezzel a hatékony változáskezelést.